Venyercsán László – Áldozat

Nézd, Uram, oltárt épített
ezernyi kudarcból bűnbánatom Neked:
nézd, Uram: a harcom, csődöm
tette rá kos gyanánt megtört szívemet!

Nem én, Uram, a kegyelmed
hozott, sok harcon át az oltárhoz engem…
S az úton, mely von Magadhoz,
megadó alázat sír a térdeimben.

Uram, én kincset hoztam,
lelkemben immár porba hullt minden bálvány,
nem áltat már a hiú forma,
rút, gyilkos szívem az áldozati bárány.