Ady Endre – A Sion-hegy alatt

Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt, Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betűkkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi … Olvass tovább

Ady Endre – A nagyranőtt Krisztusok

Eső után a buja gombák S mint Florencban a májusi virágok, Úgy születnek szent garmadával Mostanában az új és új világok. A Bibliának egy világa Milyen lassu, tétova kézzel készült S ma egy-egy új világ mily készen Ugrik ki terhes, tüzes emberészbül. Bethlehem híres csillagának Híre maradt csak, se hamva, sem üszke, De ezernyi fényes … Olvass tovább

Ady Endre – A karácsony férfi-ünnep

Betlehem, a te hajnalod Férfi-hajnal volt. S férfi-bánat, Hogy fia fogant Máriának. Mienk az arany, myrrha, tömjén S a nagy fájó gondolatok. Mienk az élet s kötelez: Kisded-sírás velünk veszekszik, A nagy Titok fejünkre fekszik. Óh, testvérek, miénk az élet, Bennünket bíztat és sebez. Óh, élni bús és élni szép: Áldott az, aki befogadja. Ma, … Olvass tovább

Ady Endre – Karácsony – Ma tán a béke…

Ma tán a béke ünnepelne, A Messiásnak volna napja, Ma mennyé kén’ a földnek válni, Hogy megváltóját béfogadja. Ma úgy kén’, hogy egymást öleljék Szívükre mind az emberek – De nincs itt hála, nincs itt béke: Beteg a világ, nagy beteg… Kihült a szív, elszállt a lélek, A vágy, a láng csupán a testé; Heródes … Olvass tovább

Ady Endre – Békesség ünnepén

Békesség most tinéktek, emberek. Örvendezzél derék világ, hangozzatok, jámbor legendák, zsolozsmák, bibliák, imák. Kicsi gyertyák, lobogjatok föl, bóduljunk tömjénnek szagán! Szép dolog ez! Így kell csinálni minden karácsony-éjszakán… Hejh, szép az istenes legenda, a csillag, a jászol, az élet, ki lehetne még vele húzni talán még néhány ezer évet. Békesség hát néktek emberek, örvendezzék a … Olvass tovább

Ady Endre – Kis karácsonyi ének

Tegnap harangoztak, holnap harangoznak, holnapután az angyalok gyémánt-havat hoznak. Szeretném az Istent nagyosan dicsérni, de én még kisfiú vagyok, csak most kezdek élni. Isten-dicséretére mégis csak kiállok, de boldogok a pásztorok s a három királyok. Én is mennék, mennék, énekelni mennék, nagyok között kis Jézusért minden szépet tennék. Új csizmám a sárban százszor bepiszkolnám, csak … Olvass tovább

Ady Endre – A Jézuska tiszteletére

A született Jézus, Ez igézetes gyermek, Áldja meg azokat, Kik a szívünkbe vernek Mérges szuronyokat. Áldassanak bennünk A kifeslett vér-rózsák: Bánat, kín, szenvedés, Mert Jézus volt a Jóság S a nagy, szent türelem. Csengessünk csengőkkel, Szeressünk szeretettel, Örüljünk, ha sírunk, Ha ránk tör minden ember S ha álul bántatunk. A született Jézus Született így s … Olvass tovább

Juhász Gyula – Karácsonyi köszöntés

Betlehemi csillag Szelíd fénye mellett Ma az égen és a földön Angyalok lebegnek. Isten hírvivői Könnyezve dalolnak Békességet, boldogságot Földi vándoroknak. Harcos katonák is Fölnéznek az égre S rágondolnak álmodozva A testvériségre. Bujdosó raboknak Idegen párnákon Kedveseik szelíd arcát Ringatja az álom. Fáradt katonák ti, Pihenjetek szépen Karácsonyfák lángja körül A mi szent esténken. Gondoljatok … Olvass tovább

Tompa Mihály – Karácsonykor

Hullámzó érzemény közöttJövén az úrnak templomából: Lelkemben még sok visszahangzikA halott ígének szavából. Ugy tetszik, mintha hallanám: Mikép zendűl a pásztor-ének,Sziv és ajk hű összhangzatábanAz istenember nagy nevének. A megváltó ma született…!Betölt az évek teljessége…Dicsőség Istennek mennyégben!Az emberekhez égi béke! De szívem rögtön elszorulMiatta sajgó fájdalomnak,Midőn tovább zendűl az ének: Legyen szabadság a raboknak! Az … Olvass tovább

Dsida Jenő – Hideg téli est

Életünk hulló karácsonyfájánhalkan repesnek a lángok.Fölöttünk és bennünk hömpölyöga hidegáramú csönd. Mosson ki, vigyen magávalfodros hátán mindent, ami volt: esdő várakozások meddőségét,kulcsoltkezű, hasztalan imákat. Hópárnás nagy fenyők alattüljünk le a törpék közé,burkolózzunk a hallgatásbas húnyjuk le félig a szemünket. S míg csillagok kezdenek pislákolni,töprengjünk az eljövő felől: hogyan kellene megszólalni?S mindent elülről kezdeni?