Balog Miklós – Hadd oszlassam!…

(elolvasandó: Márk 12,30-31 és Mát 4,24)

Hadd oszlassam tévedésed
ki az Istent vallod,
hogy vallásos buzgóságod
máris szégyent vallott,

ha a kettős nagy parancsnak
csak a felét éled:
Békében vagy az Istennel,
mert békén hagy téged,

ám felebarátod ellen
forr szíved haragja,
vagy közömbösséged ásít
rá, útfélen hagyva.

Isten felé úgy lehet csak
hiteles a vágyad,
ha szolgálva szereted már
minden embertársad.

Két nagy parancs szórja fényét,
s eggyé lesz a kettő.
Külön-külön megtartását
megpróbálni meddő.

Ha Istennel megbékéltél,
úgy érték a béke,
ha társaddal is megbékélsz,
míg úton vagy véle.

A békesség nem bontható:
nem égi, meg földi. –
Nem lehet az Úristennel
külön békét kötni!