Árvai Emil – Jézus sorsa

Sokaság tolongott hallani, látni,
Őt keresték az ünnepen
Egy napon elhagyták mind egy szálig,
nem kellett Jézus senkinek sem.

Úgy beszélt, hogy csak hallgattak bölcsek,
visszarettentek a katonák
Egy napon mégis botokkal jöttek,
megverték, nevettek, kigúnyolták.

Kezében volt égi hatalom,
Rá fényes jövő várt, hírnév, karrier
Kezébe szögeket vertek egy napon
kalapáccsal, és a bűneinkkel.

Kétezer év telt el azóta;
ma sem kell sokaknak, csak mesében
Ilyen hát, látod, Jézus sorsa;
pedig a sorsunk van kezében!